Enese község

Adatok

Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Győri kistérség
Lakosság: 1776 fő
Terület: 19.89 km²
Népsűrűség: 89,29 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz – Tóköz – Hanság találkozásánál helyezkedik el.

Története

A község 6000 éves múlttal büszkélkedhet! 2002 nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén – honfoglaláskori leletek után kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkőkori használati tárgyak a település legmagasabb pontján az ún. Öregfaluban. A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar, római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.

Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.

A 16. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a gróf Szapáry, báró Cseszneky és Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa báró Cseszneky György a tatai vár kapitánya. 1593-ban Babothy Lukácsné Cseszneky Anna és Cseszneky Jánosné a település legjelentősebb urai.

A 18. század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848-as forradalom hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth Hírlapját. A szabadságharc bukása után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.

Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az I. világháborúban 23 katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek ki. A világháborúban elesett Hősök emlékét emlékmű őrzi a falu központjában.

A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a II. világháború után megduplázta lakóinak számát.

Nevének eredete

Az első írásos említése 1270-ből való majorságként, 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese.

Látnivalók

Babamúzeum

2001. június 23-án nyitotta meg kapuit Podmaniczky Miklósné. Marika évtizedeken át gyűjtötte a babákat. A kiállított babákat és jeleneteket folyamatosan megújítja, frissíti. Látogatás: bejelentkezés alapján, nyitvatartási idő nincs Hely: Petőfi u., a vasúti átjáró mellett

Helytörténeti gyűjtemény

Az általános iskolában rendezték be 2000-ben. Alapos gyűjtés előzte meg a községben, három helyiségben mutatja be Enese múltját a kiállítás. Megtekinthetünk egy teljesen berendezett konyhát és szobát. A harmadik teremben régi használati tárgyak, régiségek és az iskola története tárul a belépő elé. Hely: Petőfi u. 24. Látogatás: kulcs az iskolában, iskolaidőben nyáron a polgármesteri hivatalban

Három egykori kúria – Barcza ,Tschurl, Kesserű – őrzi a XIX. Század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner családok is.

Két felekezetnek, az evangélikusnak és a katolikusnak, van temploma. A katolikus templom 1895-ben épült

Következő községek

További községek